Antibiotikumok szedése növeli az életmódhoz köthető megbetegedések kockázatát

Diavitas Életmód Program logó
2018 március 09. Diavitas Magazin

Martin Blaser orvosprofesszor, a New York-i School of Medicine humán mikrobiom programjának igazgatója „Az antibiotikumok sötét oldala” címmel tartott előadást a Minnesotai Egyetemen 2018. február 7-én.
Blaser kutatási területe az antibiotikumok hatásának vizsgálata a korai gyermekévekben (0-tól 3 évig), ebben az időszakban alakul ki ugyanis a bél mikrobiomja. Feltételezéseit igazolják azok az adatok is, amelyek az USA-beli betegségmegelőző központok (Centers for Disease Control and Prevention – CDC) közölnek az antibiotikumok használatára vonatkozóan, miszerint az Egyesült Államokban a 2. életévüket betöltött gyermekek életük során átlagosan közel három alkalommal antibiotikumos kezelésben részesülnek. A gyermekek antibiotikus kezelése hasonló Európában és a világ fejlett országaiban is, míg a Gates Alapítvány kutatása szerint életük első két évében a pakisztáni gyermekek már közel tíz alkalommal kapnak antibiotikumos kezeléseket.
A korai gyermekévekben adott antibiotikumok hatásával számos kutatás foglakozik. Finnországban pl. 15 ezer tehéntej allergiában szenvedő és 15 ezer egészséges gyermek kontroll csoportját vizsgálva megállapították, hogy minél több antibiotikumot kapott a gyermek, annál nagyobb volt az allergia kialakulásának kockázata. Dániában egymilliós mintán mutattak ki hasonló összefüggést az antibiotikum használat és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása között. Az Egyesült Királyságban a túlzott mértékű súlygyarapodás és az antibiotikumos kezelés közötti összefüggés vizsgálatába 10 ezer, az 1990-es évek elején született gyermeket vontak be, akik életük első hat hónapjában már antibiotikumos kezelést kaptak.
„Megállapíthatjuk, hogy az antibiotikumoknak nagyon erős metabolikus hatásuk van, ami nem meglepő, hiszen ezek nagyon erős gyógyszerek” – mondta Blaser. – És ezek az antibiotikumok által okozott változások a mikrobiomban generációkon át kimutathatók, mert az anya saját mikribotáját átadja a gyermekének. A finn tanulmány pl. igazolja, hogy azoknak az anyáknak a gyermekei, akik terhességük alatt antibiotikus kezelést kaptak, nagyobb kockázattal lehetnek allergiások. Asztma is hasonló kockázattal alakul ki. .. Nem csupán az étrend és az életmód játszik tehát meghatározó szerepet abban, hogy az elhízással nő a cukorbetegség kialakulásának kockázata szerte a világon, mind a fejlett, mind a fejlődő országokban. Az antibiotikumok használata bármely életkorban, de különösen a korai gyermekévekben hasonlóan fontos szerepet játszik. Az antibiotikumoknak tehát a mikribióta megváltozása révén hosszú távú fiziológiai hatása van” – mondja Blaser.
Blaser aggodalma, hogy amennyiben továbbra is a jelenlegi mértékben alkalmazzuk az antibiotikumokat, illetve növeljük használatát, az emberi mikrobiom diverzitása egyre csökkenni fog. Reméli viszont, hogy megtaláljuk a módját, miként állítsuk meg ezt a folyamatot, és akkor esetleg még visszafordíthatjuk azt, azaz visszaállíthatjuk a diverzitás korábbi szintjét.
Cris Dall
Forrás: CIDRAP News. 2018. 02.08.