Az időszakos böjt jótékony hatásai

Diavitas Életmód Program logó
2020 július 30. Diavitas Magazin

Az “intermittent fasting”, vagyis időszakos böjt egy diéta, amelynek a lényege, hogy csak napi hat vagy nyolc órában fogyasztunk ételt, a fennmaradó időben böjtölünk. Legtöbben a reggeli elhagyását választják, így csak déltől este hatig vagy nyolcig étkeznek. A diéta egy lényegi eleme, hogy az időszakos böjtölés nem feltétlenül jelenti azt, hogy kevesebb kalóriát viszünk be. Az elmúlt évtizedben publikált kutatások azt bizonyítják, hogy az időszakos kalória-megvonás pozitív hatással lehet az egészségünkre és élettartamunkra. 2019-ben publikált áttekintő tanulmány összefoglalja ezeket megállapításokat és bemutatja a diéta jótékony hatásainak molekuláris hátterét.

Már több mint 20 éve leírták az időszakos böjtölés előnyeit, bár ekkor még nem volt ismert vagy elfogadott a diéta hatékonysága, hatásmechanizmusa. Akkor a napi böjtölést az oxigén szabadgyökök csökkentett termelésével hozták összefüggésbe. A szabadgyökök olyan reaktív atomok vagy molekulák, amelyek kárt tehetnek az emberi sejtekben, folyamos jelenlétük élettartartam csökkenést és rossz stressztűrés eredményez. A szervezetnek vannak olyan védő mechanizmusai, melyek a szabadgyökök káros hatásaitól védnek, de ezek nem biztosítanak teljes védelmet. Bár az időszakos diéta és szabadgyökök kapcsolatát leíró hipotézis azóta beigazolódott, legújabb kutatások kimutatták, hogy a szabadgyökök szintjének csökkentése nem a legfőbb hatása a diétának.

A közelmúlt kutatásainak fő tanulsága az, hogy az időszakos böjt olyan sejtes válaszokat vált ki, amelyek javítják a glükóz-háztartást, növelik a stressztűrő képességet és gyulladáscsökkentő hatásuk van. Leegyszerűsítve ez annyit jelent, hogy a böjt időtartama alatt szervezetünk sejtjei olyan változásokon mennek keresztül, amelyek eltávolítják a károsító molekulákat és helyreállítják a sejtekben keletkezett hibákat. Ezt követően, az étkezési fázisban szervezetünk energiát nyer a növekedéshez és a fejlődéshez. Ennek a két reakciónak a válatokása azt eredményezi, hogy a sejtjeink jobban viselik a környezeti stresszt, ami lassítja az öregedési folyamatokat és egészséges életet eredményez.

A leegyszerűsített tudományos háttér laikusok számára is könnyen megérthető. A test két fő energiaforrást tud hasznosítani, az egyik a glükóz, ami cukros és szénhidrátokban gazdag ételekben található, a másik pedig a zsír, melynek forrásai az olajos és zsíros ételek. Az elsődleges, és gyorsabban emészthető energiaforrás a glükóz, amit a test csak ideiglenesen tárol az izmokban és a májban. A szervezet a zsírokat a zsírszövetben jelentősen hosszabb ideig tudja tárolni, mivel ehhez az energiaforráshoz csak akkor nyúl, amikor a glükóz források már elapadnak. Embereknél ez a váltás egy átlagos személynél körülbelül 8-10 óra kalória megvonás után következik be. Az időszakos böjt (diéta) lényege, hogy ezt a 8-10 órás megvonásos állapotot minden nap elérje a szervezet.

A böjt időszakában a test leginkább az elraktározott zsírokból termel energiát. Kutatások kimutatták, hogy ilyenkor sokkal hatékonyabb az energiafelhasználás és növekszik a koncentráció. Ez is hasznos, de nem ez a legfőbb előnye a zsír metabolizmusnak. Ebben a folyamatban ugyanis a test különleges molekulákat termel, úgynevezett ketontesteket. A ketontestek olyan sejtreakciókat válthatnak ki, amelyeket összefüggésbe hoztak az öregedés folyamatának lelassításával, betegségekkel szembeni ellenálló-képességgel, valamint pozitív érrendszeri hatásokkal.

Sokan állítják, hogy ezek a pozitív hatások, főleg az érrendszeri hatások, inkább a testsúly csökkenésével köthetőek össze, és nem az időszakos böjttel. Ugyanakkor kutatások kimutatták, hogy azok is megtapasztalták a pozitív élettani hatásokat, akik nem étkeztek kalória-hiányosan, vagyis elegendő kalóriát vittek be a nyolc óra alatt, hogy fenntartsák a testsúlyukat. Ez azt jelenti, hogy a ketontestek nagyobb arányú termelése, és maga az időszakos böjtölés, ami a pozitív hatásokat váltja ki, nem pedig a kalóriabevitel csökkentése.

Mint minden pozitív élettani hatás, ez a kedvező változás sem érhető el egy hét alatt. A szervezetnek időre van szüksége ahhoz, hogy hozzászokjon a változáshoz és hogy a fent említett mechanizmusok beinduljanak. A diéta hatása egyénileg is változik, a genetika, az életkor mind szerepet játszanak, ezért a hatás egyénenként eltérő mértékű. Szintén fontos itt megemlíteni, hogy vannak szélsőségesebb változatai a diétának, ahol csak napi négy vagy hat órában lehet étkezni, de ezeknek további jótékony hatása mindmáig nem nyert bizonyítást.

forrás: https://www.nejm.org/doi/full/10.1056/NEJMra190513...