A csecsemőkorban kialakult bélflóra meghatározó
Az Egyesült Államokban az emberek 20%-a küzd valamilyen emésztési vagy emésztőszervi problémával. A Baylor College of Medicine kutatóinak legújabb tanulmánya alapján a csecsemőkorban megszerzett bélflóra minősége hatással lehet a felnőttkor bélbetegségek kialakulására. „ A csecsemő- és gyermekkori környezeti hatások meghatározóak és nagy valószínűséggel számos betegség eredőjének tekinthetők”- nyilatkozták a kutató csoport vezetői, Dr. Robert Waterland és Dr Lanlan Shen.
A kutatók fiatal egerek emésztőrendszerének változásait vizsgálva megállapították, hogy bélflóra olyan “étrend-vezérelt” bakterium-közösség, amely segít lebontani a bevitt tápanyagokat és részt vesz a fertőzések leküzdésében. A vékonybél hámsejtjei felelősek a tápanyagok felszívódásáért, ill. felszínük védelmet biztosít az invazív baktériumok szervezetbe bejutása ellen. A négy naponta cserélődő hámsejteket a bélfal nyálkahártya rétegének mélyén ülő őssejtek termelik, melyek egy életen át elkísérnek bennünket – mondta Dr. Waterland.
Az őssejtek géntérképe megegyezik az új hámsejtek DNS állományával. Bizonyos gének aktiválódásáért egy szabályozó rendszer felel. Miután mindkét szülőnktől kapunk ehhez örökítő anyagot, az egyes génpárok esetében előfordulhat, hogy az anyai és apai alélok aktiváltsága eltérő. Elképzelhető, hogy az egyik szülőtől származó gén inaktív, míg a másik szülőtől származó gén aktív. Ilyen esetekben az adott tulajdonságot nemcsak a genotípus határozza meg, hanem az is, hogy melyek aktívak a szülői génpárok közül.
A kutatók az egerek bélhám-sejteinek DNS-metilációs változásait vizsgálták a szoptatás időszakában és összehasonlították a „csíramentes” egereket a normális baktérium-flórával rendelkező egerekkel. Kiderült, hogy a csíramentes egerek őssejtjeinek alacsonyabb volt az osztódási rátája, ami lassabb átépülést és vékonyabb nyálkahártyát eredményezett. Amikor azonban a bélbaktériumokat újból bejuttatták az egerekbe, a DNS-metiláció megnövekedett, ami helyreállította a bélrendszer megfelelő működését és javította a bélrendszer egészségi állapotát. A legfontosabb, hogy a baktériumok csak a korai fejlődési szakaszban befolyásolják az őssejtek metilációs mintázatát.
Ez alapján felmerül, hogy korai probiotikus kezeléssel a csecsemőkorban befolyásolhatók lennének a családban örökletesnek gondolt emésztőszervi rendellenességek és kontrolálható lehet a bélmikrobiom szerkezete. A további kutatások fontos iránya lesz azon baktériumtörzsek meghatározása, amelyek helyes metilációs mintázatokat tudnak létrehozni a bél őssejtekben és meghatározni azt az időszakot, amikor a helyreállítás a leghatékonyabb.
„Fontos, hogy már csecsemőkortól megértsük a testünk változásait, hiszen az immunrendszer is ekkor alakul ki, és tanulja meg, hogyan kell működnie”, tette hozzá Dr. Pia Panaraj, a Children’s Hospital Los Angeles infektológus professzora.
Novanext nyomán