Kiderült, hogy miért jók a rostok

Diavitas Életmód Program logó
2018 január 09. Diavitas Magazin

A rostban gazdag élelmiszerek fogyasztása csökkenti többek között a cukorbetegség, a szívbetegségek és az ízületi gyulladás kialakulásának kockázatát, tehát magát a mortalitást, függetlenül az okoktól. Eddig azonban nem volt egyértelmű, hogy a rostok mitől jók és hogyan gyakorolják hatásukat- mondja Fredrik Bäckhed, a svédországi Göteborg Egyetem biológusa- rámutatva, hogy a rostok közvetve nyújtanak segítséget szervezetünknek.

A szervezetünkbe bevitt rostanyag több milliárd bélbaktériumot táplál. Az egészségünk alapja pedig a beleink és az immunrendszerünk helyes működése. Az élelmiszer megemésztéséhez a bevitt anyag „enzimfürdőt” kap, így tárulnak fel és bomlanak le a kötött molekulák. Ezek a molekuláris fragmensek ezután átjutnak a bélfalon, felszívódnak és beépülnek a szervezetünkbe.

Testünk azonban csak korlátozott számú enzimet állít elő, így nem tudjuk „megtörni” a keményebb szerkezeteket, rostokat. Az étkezési rost tehát emészthetetlen molekulákat jelent. Ezek azonban csak számunkra emészthetetlenek. Belünk nyálkahártyával bevont felszínén több száz  baktériumfaj található, amelyek részei az emberi mikrobiomnak. Ezek közül néhány mikróba olyan enzimeket hordoz, melyek szükségesek a különféle rostok lebontásához. Ezeknek a baktériumoknak az a tulajdonsága, hogy az emészthetetlen rostokon élnek, ami felveti azt a kérdést, hogy a mikróbák részesülnek-e a zöldség- és gyümölcsétrend előnyeiből. Két, a közelmúltban közzétett, a Cell Host és a Microbe folyóiratban megjelent részletes tanulmány bizonyítja, hogy a válasz igen.

Egy kísérletben Amundrew T. Gewirtz és társai a Georgia State Universityn az egereket egy alacsony rosttartalmú zsíros étrenden tartották. Az állatok székletében lévő DNS-fragmensek vizsgálatával a tudósok képesek voltak megbecsülni az egyes egerek bélbakteriális populációjának méretét.  Az alacsony rosttartalmú diétán tartottakon azt találták, hogy a mikrobiom popoláció tizedére csökkent.

Dr. Bäckhed és munkatársai hasonló kísérletet végeztek, miközben áttették őket a rostban gazdag élelmiszerekről alacsony rosttartalmú étrendre.

A tudósok az egerek bélmikrobiomját alkotó fajok sokféleségére összpontosítottak. Az állatoknak az alacsony rosttartalmú étrendre való áttérése drámai hatást váltott ki. A gyakori fajok megritkultak, a ritka fajok eltűntek.

A mikrobiológiai változások mellett mindkét csapat megfigyelte az egerek gyors változását. A belek kisebbek lettek, a nyálkahártya elvékonyodott. Ennek eredményeképpen a baktériumok sokkal közelebb kerültek a bélfalhoz, és a behatolás immunreakciót váltott ki. Néhány nappal az alacsony rosttartalmú diéta elkezdése után az egerekben krónikus gyulladás alakult ki.

Alacsony rosttartalmú éltrend tehát megzavarja a bélbaktériumok között lévő szabályozott kapcsolatot. A rosttól függő fajok éheznek, csakúgy mint a tőlük függő fajok. Utóbbiak pedig a gazdaszervezet ellen is fordulhatnak.

New York Times

2018 jan.1