A nehézfémek is befolyásolják a baktériumaink működését

Diavitas Életmód Program logó
2018 február 02. Diavitas Magazin

A nehézfémek, többek közt az ólom és a kadmium, megzavarhatják az immunrendszert, az emberi mikrobiomot, és nagy valószínűséggel hatással vannak az antibiotikum-rezisztencia kialakulására.
A meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) fertőzés a globális megbetegedések és halálozások fő okozója. A nehéz fémekkel érintkező személyek esetében feltételezték, hogy összefüggés van a szervezetbe jutott nehézfém-mérgezés foka és az MRSA kolónia megnövekedése és a fertőződés között, illetve ez okozhatja a meticillin-fogékony Staphylococcus aureus (MSSA-telepek) csökkenését azáltal, hogy nehézfémek jelenléte esetén az antibiotikum-rezisztenciával együtt egyfajta közös természetes szelekciós mechanizmus alakul ki. A tanulmány a vérben lévő ólom- és kadmium-szint és az orrban lévő MRSA és MSSA telepek közötti összefüggést vizsgálja.
Az MRSA számlájára írható évi 100 000 megbetegedés és 20 000 haláleset csak az Egyesült Államokban. Az MRSA-kolonizáció és fertőzés megelőzése döntő fontosságú lenne, mivel a hatékony kezelési lehetőségek egyre korlátozottabbak.
A kadmium immuno-toxikológiájára vonatkozó vizsgálatok alapján kimutatták, hogy a sejtek által közvetített immunitás csökken a kadmium-kitettség függvényében.
A szervezetben még alacsony szinten felhalmozódó ólom is hatással van az immunrendszerre, szinte minden vonatkozásban, vese- és idegrendszeri károsodást, valamint fejlődési zavarokat okoz. A kadmium a légzőszervekre, a kardiovaszkuláris rendszerre és a vesére gyakorolt károsító hatásáról ismert. A nehézfémkitettség által okozott immunválaszban bekövetkező változások egyértelműen csökkentik a szervezet fertőzéssel szembeni védelmét.
A nehézfémek azonban nem csak számunkra mérgezőek. Minden organizmusra kifejtik hatásukat, így a baktériumokra is, éppen úgy, mint az antibiotikumok. Sajnos, a fémek egyre inkább beépülnek termékeinkbe, éppen az antimikrobiális hatásuk miatt.
Figyelembe véve az emberen és az emberben élő emberi mikroorganizmusok nagyszámú mikrobáit, a nehézfém-szennyezés nemcsak az emberi sejtekre és rendszerekre gyakorol toxikológiai hatást, hanem mikrobáink megváltoztatásával is hathat az egészségünkre. Az egyensúly felbomlása a diszbiózis, mely számos más krónikus betegség kiváltója.
A mikrobiotáink fontos szerepet játszanak az immunrendszer működésében. A mikrobiotán belüli hasznos baktériumok citokinint, rövid és hosszú láncú zsírsavakat és más jelátviteli molekulákat termelnek, és hatással vannak a nyálkahártyára, az epitheliális korlátokra, valamint növelik a Th1 választ. A nehézfémek közvetve a mikrobiotán keresztül befolyásolják az immunrendszert, valamint növelik a baktériumok antibiotikum-rezisztenciáját.
Bár a nehézfémek mérgezőek lehetnek a mikrobákra, az antibiotikum-rezisztenciához hasonlóan a fémekkel szembeni rezisztencia jelenségét is leírták számos baktériumra és fémre egyaránt. Gyakran a fém-, és antibiotikum-rezisztencia együtt jelentkezik egy baktériumon belül. Több mechanizmus létezik a baktériumon belüli fém- és antibiotikum-rezisztencia gének együttes kiválasztására. A mikrobáknak két különálló génje lehet, amelyek kódolják a fémekkel és antibiotikumokkal szembeni rezisztenciát.
Alternatív megoldásnak mutatkozik azoknak a géneknek a keresése – amelyeket olyan fehérjék állítanak elő ugyanolyan mechanizmusokon keresztül, amint azt az antibiotikumokkal teszik – a fémekkel szemben is rezisztenciát alakítanak ki.

Enviromental Health
Shoshannah Eggers, Nasia Safdar, Kristen MC Malecki
2018 Januar 5