A túlzott fertőtlenítőszer használat káros az immunrendszerre
A legújabb kutatások szerint a bélflóra jellegzetes károsodása társul az ún. irritábilis bél-szindrómával, a krónikus hasmenéssel, a hasi fájdalommal, a puffadással, az élelmiszer allergiával, valamint kapcsolatba hozzák az autizmussal, az Alzheimer-kórral, a depresszióval, az immunrendszer- illetve az anyagcsere zavaraival is.
Mai tudásunk szerint testünkben egy élő, összefüggő ökoszisztéma él együtt a saját sejtjeinkkel, a mikrobák ezrei mind beletartoznak ebbe a halmazba: baktériumok, vírusok, gombák. Az antibakteriális kézfertőtlenítés így akár “embertelennek” is tűnhet ennek fényében.
Az ún mikrobiom épsége szorosan kötődik az általános egészségi állapotunkhoz, mi több meghatározza azt, tehát a mikróbák elpusztítása nem feltétlenül kedvező. Születésünkkor steril bélrendszerrel ’indulunk’, tehát nagyon fontos kérdés, hogy mi történik abban az első évben. Minden amit eszünk és minden amivel kapcsolatba kerülünk, mind az egyedi mikrobiom-rendszeredet építi és egy életre meghatározza azt- emeli ki Dr. Johnn Y. Kao, a Michigan Egyetem professzora. „Ha olyan környezetben nősz fel, ahol gyengék a higiéniás körülmények, az immunrendszered robosztusabb lesz, és kisebb a valószínűsége az allergia vagy a gyulladásos bélbetegségek kialakulásának. Egy immunrendszer szabályozottabban, erősebben működik, ha szennyes környezetben alakul ki, hiszen mikrobái már több kórokozóval találkoztak, így volt ideje ’felvértezni magát’.Amíg a szervezetünkben fennáll a biológiai sokféleség, az egészség is szavatolt. A beteg állapot jellegzetes diverzitás-csökkenéssel járhat. Amikor a sokféleség csökken, akkor ezek az egyébként alul-reprezentált baktériumok-törzsek túlnövekednek és a termelt toxinjaikkal súlyos problémákat okoznak, lebontva a bélfal természetes gátjait, gyulladást és hasmenést okozva.
A széklet-transzplantáció más néven “bakterioterápia” pontosan az, ahogy hangzik: a széklet-homogenizátum áthelyezése egyik személyből a másikba. Az egészséges mikrobák ezután felszaporodva háttérbe szorítják a káros mikróbákat, megoldva a panaszokat. A bennünk élő mikrobák segítenek az energia-transzportban, elengedhetetlen aminosavakat állítanak elő, gátat szabva a ráknak illetve különféle toxinok káros hatásainak. „Régóta tudjuk, hogy a bélbaktériumok vitaminokat is termelnek, különösen K és B vitaminokat. ”- emelte ki Ginger Hultin a táplálkozási és dietetikai akadémia szóvivője.
Célunk tehát az, hogy egészséges és diverz mikrobiom-ot tartsunk fent. A jó hír az, hogy ez nem is olyan nehéz feladat. „Ha meg akarjuk őrizni mikróbáink egészséges diverzitását, be kell vinni őket a szervezetünkbe, majd jól kell őket táplálni -állítja Kao, és rögtön fel is teszi a kérdést: „Ma tápláltad a mikrobáidat?” A jelenlegi álláspont szerint sok és különféle zöldséget illetve gyümölcsöt érdemes fogyasztani, különös tekintettel a növényi rostokra. Ezek az élelmiszerek ugyanis mai tudásunk szerint a gyulladáscsökkentő-hatású mikróbák táplálékai (prebiotikumai). Az átlagos napi növényi rost bevitel 250 g felett ideális – állítja Hultin. Ha azonban nem fogyasztunk ilyen minőségű ételeket, hasznos baktériumaink éhen halnak, helyüket „rossz” baktériumok foglalják el, a mikrobiom rendszer felbomlik és máris kész a baj. Ez lehet a civilizációs, és ma óriási nép-egészségügyi jelentőségű betegségek forrása a modern Nyugati világban.
Forrás: https://mic.com/articles/185429/human-microbiome-definition-diet-testing-science-research#.zrVU6du96