Törekedjünk-e a Yanomami indiánokéhoz hasonló mikrobiom elérésére?

Diavitas Életmód Program logó
2019 augusztus 16. Diavitas Magazin

 

A venezuelai őserdőben élő Yanomami törzs mikrobiomja változatosabb (legdiverzebb) a világon. Messze sokfélébb, mint a nyugati országokban jellemző mikrobiom. Mit jelentsen ez?

A törzs vadászó-gyűjtögető életmódot folytat az esőerdőben és a hegyekben Brazília északi, és Venezuela déli határán. Étrendjük magas rosttartalmú és nagy részét teszi ki a manióka. Ezen csoport tagjai többezer éven keresztül nem érintkeztek a külvilággal és valószínű, hogy egyikét képezik azon kevés törzseknek, amelyek még nem találkoztak az antibiotikumokkal amik jelentősen károsíják a bélfóra diverzitását. Nem meglepő tehát, hogy az eddig látott legváltozatosabb mikrobiomot ezeknél a törzseknél találták. Egyre növekvő evidencia, hogy az egészségünket nagyban befolyásolja a belekben mikrobiom diverzitása, így jogos feltevés, hogy minél magasabb a diverzitás, annál jobb.

Minden évben az egészségügyi minisztérium meglátogatja ezt a közösséget és biztosítja a védőoltásokat azok a betegségek ellen, amelyeket a környékbeli aranybányászoktól kaphatnának el ellenkező esetben. A törzset először 2008-ban vették észre. 2009-ben a kutatók mintákat vettek a falu lakóitól nyálból, bőrről, illetve székletből.

A székletminták genetikai vizsgálatából kiderült, hogy a Yanomi törzs tagjai kétszer annyi fajta mikróbát hordoznak beleikben, mint az Egyesült Államok lakói. 30-40%-al magasabb volt a diverzitásuk azoknál a venezuelai vadászó-gyűjtögető törzseknél, amelyek javarészt fennartották hagyományos életstílusukat, de alkalmanként használtak antibiotikumokat, vagy fogyasztottak feldolgozott élelmiszereket.

Maria Dominguez-Bello, a kutatás vezetője szerint a nyugatiasodás csökkenti a diverzitást, illetve megváltoztatja a baktériumok összetételét. Maria munkatársa, Jose Clemente hozzátette, hogy minimális találkozás a modern életstílussal, mint az antibakteriális szappanok, vagy tisztítószerek használata, az antibiotikumok és a császármetszés (ahol az újszülött nem találkozik édesanyja hüvelyflórájával) is hozzájárul a mikrobiom biodiverzitásának drámai csökkenéséhez.

Nehéz elkülöníteni, hogy melyik orvosi, illetve melyik életmódbeli szokás van legerősebb hatással a bélflórára, mondta Jens Walter, aki  e kutatás mellett a vidéki Pápua új-guineai lakosok mikrobiomját is vizsgálta már, ami szintén diverzebb volt az USA lakosainak mintáinál. Bár Pápua Új-Guineában gyakori az antibiotikum használat, így az eredmények azt sugallják, hogy a diverzitásban más faktorok is jelentős szerepet játszhatnak.

Mit jelentsen ez?

Egészségesebb emberek általában magasabb diverzitással rendelkeznek, de nehéz kijelenteni, hogy az egyik törvényszerűen következne a másikból. Arra nézve vannak evidenciák, hogy bizonyos mikróbafajok hiánya adott ráktípusokhoz kapcsolhatók és a kísérleti egerek antibiotikumkúra után könnyebben.

Walter szerint érdekes hipotézis, hogy a civiliációs betegségek okozója a mikrobiom kimerülése lehet. Viszont nehéz következtetéseket levonni abból, hogy a Yanomami vagy Pápua új-guineai emberekhez hasonlítjuk magunkat, hiszen a várható élettartam még így is magasabb a modern társadalmakban. Ezért a tudós nem is javasolja a drasztikus törekvést arra, hogy a Yanomami mikrobiomot elérjük. Pápua Új-Guineában a gyenge higiéniás körülmények valószínűleg egyikét képezik a magas diverzitást okozó faktoroknak, de az ehhez kapcsolódó gyakori fertőző hasmenések nem  olyan tényezők, amelyhez a civilizált világ vissza szeretne térni.
A gyors megoldásnak tűnő széklettranszplantáció a Yanomami indiánoktól nem lenne biztonságos, de az antibiotikumok és a császármetszések csökkentése a ténylegesen szükséges mértékig, illetve a rostfogyasztás növelése nem árthat.

Forrás: Newscientist.com