Mit történik a testünkkel, ha feldolgozott élelmiszereket fogyasztunk? - Tanulmány
Tudjuk, hogy nem tanácsos feldolgozott ételeket nagy mennyiségben fogyasztani, mint például chipset, vagy gyorsfagyasztott pizzát, mert sok kalóriát tartalmaznak. De biztos, hogy csak emiatt okoznak elhízást?
A US National Institute of Health (NIH) egyik új tanulmánya rávilágít arra, hogy nem csak a kalóriatartalom az egyetlen probléma. Korábbi tanulmányok már bebizonyították, hogy van összefüggés az elhízás és a feldolgozott élelmiszerek gyakori fogyasztása között, de az összefüggést sosem vizsgálták randomizált kontrollált vizsgálattal.
Ebben a tanulmányban 20 felnőtt vett részt. Az egyik csoport feldolgozott élelmiszereket fogyasztott, a kontroll csoport pedig feldolgozatlan élelmiszereket. Mindkét csoportnak 3 főétkezése volt, napközben pedig kisétkezések. A résztvevők annyit ehettek a megadott ételekből, amennyit szerettek volna. 2 hét diétát követően, a csoportok felcserélték az étrendet, és újabb 2 hét következett. Ez a módszer növeli a kísérlet megbízhatóságát, mivel mind a két csoport, a kísérlet mindkét pontjában részt vett. A tanulmány szerint, a feldolgozott élelmiszerek által plusz 500 kalóriát vittek be a résztvevők, a kontroll csoporthoz képest, és mindkét csoport résztvevői híztak 1 kg-ot azalatt a 2 hét alatt, amíg feldolgozott élelmiszereket fogyasztottak. Bár ismert a tény, hogy ezek az élelmiszerek függőséget okoznak, nem tűnt fel nekik, hogy nagyobb étvágyuk volt, amikor ezen a diétán voltak, habár a két csoport mind a két diétát egyformán ízletesnek tartotta.
A feldolgozott élelmiszerek többlet fogyasztása általában nassolás formájában jelentkezik, de a tanulmány alatt a résztvevők a főétkezések alkalmával fogyasztottak a szükségesnél több kalóriát. Ennek az lehetett az oka, hogy gyorsabban ették a feldolgozott élelmiszereket, ezáltal később alakult ki a teltségérzet, így sokkal több kalóriát vittek be percenként, mint a kontroll csoport. Az egyik tényező, ami még a teltségérzetért felelős, az az élelmiszerek rosttartalma. Köztudott, hogy ezeknek az ételeknek nem túl magas a rosttartalma, mivel feldolgozás során veszítenek belőle, így gyorsabban el lehet ezeket fogyasztani.
A feldolgozatlan élelmiszerek szerkezetének szerves részét képezik a rostok, ezért sokkal lassabban fogyasztjuk el azt a kalóriamennyiséget, amennyit tartalmaz. Például egy ép narancs kalóriatartalmát sokkal lassabban fogyasztjuk el mint, ha ezt a narancsot lefacsarnánk és meginnánk.
Ennek a tanulmánynak, és más vizsgálatoknak is az a fő üzenete, hogy a kalóriabevitelt úgy érdemes szabályozni, hogy megőrizzük az élelmiszerek és nyersanyagok szerkezetét. Ezzel arra ösztönözzük a szervezetünket, hogy lassabban együnk, így hamarabb érezzük, hogy jól laktunk. Ez nem tud működni a feldolgozott élelmiszerekkel, mivel az élelmiszer szerkezeti épsége a gyártás során elveszik.
A feldolgozatlan élelmiszerek lassú elfogyasztása sok embernek kihívást jelent, idő hiányában. De ez a szokás sok országban olyan tradíció, amelyet a mai napig nagyon komolyan vesznek, például Franciaországban, ahol egymást követik a kis fogások, így sokkal kényelmesebbek az étkezések, és nagyobb élvezetet tudnak nyújtani.
Forrás: Richard Hoffman, élelmiszer biokémikus, University of Hertfordshire